2011. május 31., kedd

'Vicces. Nem szeretem a hagymát, de szeretem a hagymakarikákat. Hogy van ez?'
Jared Leto

nem veszett nyoma, nem merült feledésbe

'Elhagynak, ha bármi ér. Otthagynak bárkiért. Ez barátság?'

azért sajnálom. szerettelek. nem felejtem el a hülyeségeinket, hogy mennyit nevettünk, de nem fogok utánad menni.  azt hiszem, vagyis azt hittem, a barátságunk többről szól, minthogy csak így lelépsz és itthagysz, nem csak engem, azzal az indokkal, hogy le vagy szarva. mindig is nehéz volt, de mindig is elnézőek voltunk veled, mondván, hogy te nem fogsz megváltozni...:) talán mert hagytuk hogy ilyen maradj. nem számít.
nem szomorkodik. csak kicsit.

2011. május 30., hétfő

felállni tudni kell.

' Azt mondják sínen vagyok, csak azt nem tudják, hogy átment rajtam 
a vonat. '

never again

'...nekem nem kell többé boldog dal,hogyha nem rólunk szól..'

fake smile.

'Felkelsz, és az arcodra egy mosolyt festesz, hisz ez is kell a mindennapos jelmezedhez ...'



2011. május 29., vasárnap

nem túlzás,

ők a világ legeslegjobb bandája számomra.
el se tudnám mondani, hányszor nyomtam meg a replay gombot a telefonomon, hányszor ültem a sötétben a falnak támaszkodva, hányszor adtak erőt, hányszor segítettek ha szomorú voltam, hányszor gondoltam borzongva az örömtől, hogy pontosan 33 nap múlva élőben láthatom őket! nem tudom kifejezni mit jelentenek nekem, a zenéjük, minden mondatuk, ahogy a rajongóikhoz viszonyulnak, ahogy viccelődnek az interjúkban. a szövegeik mintha rólam szólnának, az érzéseimről, vagy arról aki lenni szeretnék. ez most csupán üres ömlengésnek hat, pedig nem az.
bármikor, ha kétségbeesett vagyok, vagy úgy érzem, nincs értelme élnem, elég ha csendben elvonulok, kizárok a fejemből minden fölösleges hangot, és csak a zenéjükre figyelek. valami több, jobb,más leszek általuk.
az összes számukat kívülről tudom, és már nem bírok várni, hogy együtt üvölthessem a tömeggel július másodikán, hogy kitombolhassam magam. hihetetlen energiát fog adni, hogy ott lesznek tőlem mindössze pár méterre. nem számít, ha nem tudok beszélni velük, vagy nem kapok autogramot, közös fotót, ez nekem mindent megér majd.

ez életérzés.
Jared+Shannon+Tomo+Echelon=30seconds to Mars

danger.


'Az ember résen van, ha a sötét, baljós éjszakába merészkedik ki, akkor bármire fel van készülve. De egy tiszta, felhőtlen nyári napon? Honnan tudná, hogy menekülnie kell, ha semmit nem lát, ahol veszély rejtőzhetne?'
BAJUSZ!

2011. május 28., szombat

fear.

'Van úgy, hogy nagyobbnak és borzadályosabbnak látszanak a dolgok, ha egyedül vagyunk és félünk.'
Micimackó c. film

gyerek.

'Minden gyermek a maga sajátos küldetésével születik a világra,némelyik hogy beragyogja napjainkat,némelyik hogy próbára tegye türelmünket,némelyik hogy célt adjon életünknek és némelyik hogy gondoskodjon rólunk...igy van mikor világra jönnek, a gyermekek mindent megváltoztatnak, különösen ha senki nem hivta őket.'
Született feleségek c. film

2011. május 27., péntek

'Aztán van egy egészen másfajta szerelem, a legkegyetlenebb fajta, amelyik szinte megöli áldozatait. Úgy hívják: viszonzatlan szerelem! Na, én ennek a szakértője vagyok.'
Holiday c. film


maszatos szemfesték.
az a lány nem én vagyok. de igazán szeretnék ő lenni. 


nincs is annál rosszabb, mint amikor őszintétlen bókot kapsz. látod a másik szeme csillogásában, hogy csak udvariasságból mondja, mert elvárják tőle. halkan megköszönöd, nem akarod, hogy más is hallja, hiszen tudod hogy nem igaz, és kényszerű mosolyra húzod a szád.
-szomorú vagy?
-nem,csak elgondolkoztam.
-akkor ne gondolkozz.

2011. május 26., csütörtök

summer-feelin'

fel-felcsapó nevetés, nyugodtság. felszabadultság. nincsenek határok, nem kell aggódni, itt most mi magunk lehetünk. a napfénybe fordított arcok, közös titkokat, emlékeket rejtő mosolyok. nem gondolunk fájdalomra, nem létezik tegnap, és holnap, csak a ma.
itt nem kell semmi elől menekülni, mert ide menekültünk.
ki tudja mit hoz a holnap? vagy inkább: kit érdekel?
pillanatok, amikor nem történik semmi különleges, mégis felejthetetlenek.

2011. május 25., szerda

nameday

köszönöm mindenkinek a tegnapot. édesek voltatok.
olyan sokan köszöntöttek élőben, meg facebookon is. jólesett:)
furcsa, hogy pont akkor, amikor azt hiszed, egyedül vagy, akkor jössz rá,hogy igenis vannak barátaid. akik melletted állnak. elkövettem azt a hibát, hogy elhitettem magammal, hogy nincs senkim. pedig ez sosem volt igaz, csak észre kellett volna vennem.

miért csináltam ezt az új blogot? talán mert a régi már teljesen átalakult egy depresszív dologgá, szinte csak akkor írtam oda, ha valami felzaklatott, szomorú vagy kétségbeesett voltam.
de itt az ideje hogy hideg fejjel és mosolyogva szembenézzek a múlttal. ami megtörtént, megtörtént. hibáztam. hibáztak.  nem,nem fogok csak a jó dolgokra emlékezni. a rossz dolgok tesznek erősebbé.

tegnap végre boldog voltam. a nyár ígérete, a napsütés, és a beszélgetés mind hiányzott.

life's beautiful.

_scream for silence